Jó szívvel ajánlom ezt a kötetet mindenki számára. Az olvasó nagyszerű ízelítőt kaphat itt Trócsányi Lászlóból, aki tanár, tudós, közéleti ember, diplomata, miniszter és presbiter. Igazi európai, mert magyar; és igazi magyar, mert európai. Tehát van hazája, hagyománya, személyes és közösségi története; szellemi gyökérzete messze és mélyre nyúlik, sorsának tanulságait szívesen osztja meg és kész más sorsában osztozni, és e kettőt mindig együtt mondja. Tudós, aki alaposan utána jár mindannak, amihez hivatása köti. És ami köti, az eleve érdekli és ihleti: a jog, a történelem, a törvényalkotás, a nagy társadalmi fordulatok okai és az önáltatás nélküli, tiszta reménykedések szellemi alapja, az európai népek együttélése, jogrendje és közösségformái, közelebbről a magyar sors, és még közelebbről az örök emberi rendeltetés. A kötetben olvasható történeti visszatekintések és tényfeltárások, az elfeledett tudósok, politikusok, neves és névtelen hősök megidézése, a jogalkotás és a jogalkalmazás lehetőségeinek bemutatása, a nagyívű ünnepi megfogalmazások és hajszálfinom elemzések, a fegyelmezett és felelős nyilatkozatok mind-mind a mi eszmélődésünket és tájékozódásunkat segítik, mert a tanár és a miniszter, a diplomata és a közéleti ember egyformán a javunkra akar tenni. Ekképpen Trócsányi László egy helyre gyűjtött írásai, beszédei, cikkei, megnyilatkozásai arra buzdítanak, hogy többnyire zavarosnak, válságosnak és ijesztőnek tűnő jelenünket helyezzük a derült jövőlátás távlatába. Maga Trócsányi László is így szemlélődik, tanít, képvisel és fáradozik a közjó érdekében. Beszélgetni és remélni hív. S vele van miről beszélgetni, mert van jó reménysége.
Bogárdi Szabó István
