Az Oszmán Birodalomban élő örmények történelmének kutatását hosszú időn keresztül az első világháború idején történt genocídium határozta meg. Elke Hartmann jelen kötetében az ezt megelőző korszakba kalauzolja el az olvasót. Esettanulmányok sorozata világítja meg a historiográfia előfeltételeit, majd tágabb összefüggésekbe helyezi a 19. századi oszmán modernizációs törekvéseket és az akkori oszmán közigazgatási gyakorlatot. A szerző bemutatja az örmény vezető szereplőket és képviselőket, ezek politikai és társadalmi döntési mozgásterét és lehetőségeit. Bemutatja egy egyszerű falusi lány sorsán keresztül a regionális, birodalmi, birodalmak közötti transzimperiális és globális kivetüléseket, kitér az örmény identitás alakulásának kérdéseire és végül családi képeken keresztül foglalkozik az Oszmán Birodalomban élő örmények társadalomtörténetével. Elke Hartmann könyve teljes körképet nyújt mindazoknak, akiket érdekel az Oszmán Birodalomban élő örmény közösség élete, és rajtuk keresztül segít mélyebben megérteni a 19. századi Anatólia oszmán történelmét is.
ELKE HARTMANN tanulmányait a berlini Freie Universitättörténelem és iszlámtudomány szakán végezte, doktori értekezését az Oszmán Birodalom 19. századi hadkötelezettségi rendjéből írta. Fő kutatási területe a modern kori oszmán és örmény történelem, különösen olyan témakörök mint a modern állam- és nemzetképződés, hadászati- és erőszakstruktúrák, genocídium, emlékezet.
Elke Hartmann tudományos munkatársként dolgozott Isztambulban az Orient-Institutban, majd Vahe Tachjiannal 2010-ben létrehozta az oszmán-örmény történelemmel foglalkozó www.houshamadyan.orgkutatóportált. A Transottomanica kutatóprojekt keretében nemzetközi kutatásokat végzett és vezetett a müncheni Ludwig-Maximilians-Universität-en, oktatott a bambergi Otto-Friedrich-Universität-en, majd az Universität Hamburg-on. Kovács Bálinttal és Vahe Tachjiannal alapító tagja a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 2016-ban létrehozott Armenológiai Tanszéknek.
