Ezért annak az ismerete, hogy mit tudunk a vidékről, miért, minek és kinek az érdekében legalább annyira meghatározhatja a vidék fejlődésének a lehetőségeit, mint a tárgyi, földrajzi, éghajlati adottságokról és a társadalom makro-szerkezetéről szóló tájékozottság. A kutatási tapasztalatok szerint a tudásnak a jelenkori magyar (és európai) társadalomban többszörös funkciója van. Ismeretek forrása, de a hatalomé is. A vidékiek verbális alárendelésének eszköze, de a fejlesztési forrásokért folytatott versengés hatékony fegyvere is. Társadalmi tőke és a tulajdon egyik formája. A kötet azok érdeklődésére tarthat számot, akik a tudáshasználat és a társadalom sokszálú összefüggései iránt érdeklődnek és szeretnék jobban megérteni a magyar lakosság vidékképeit létrehozó és fenntartó folyamatokat, és akik tájékozódni akarnak a tudáshasználat és hatalom összefonódásának hazai és nemzetközi folyamatairól.
